Ozzie dolgok így a 3 hónap végefelé

Ami tetszik itt:

• Kávé.  Nincs hozzáfűznivalóm.
• Nagyon türelmesek a közlekedésben a városban. Zöld lámpa, piros lámpa betartva.
• Mosolygósak, lazák, aussie-k
• nincs szemét az utcákon a belvárosban. Folyamatosan takarítanak. Volt, hogy egy múzeum halljában valaki otthagyott egy baseball sapkát. Üldögéltem ott vagy fél órát , és gondoltam, ha nem jön érte senki,  elviszem a szegények karácsonyára. Sőt,  leadom a talált  tárgyak dobozába.  De egyszercsak ott termett egy takarító és kíméletlenül besöpörte a sapeszt a kukájába.  Szóval senkié se lett a végére …
• az Imax mozi legfelső sora VIP, ahol dönthetőek a székek. Olyan jóbarátokosan.
• A mozikban lehet alkoholt is kapni. ( Viszont nem minden mozi helyfoglalós! Érdekes)
• Vannak helyi ruhamárkák, amik otthon, azaz Európában sincsenek.  És az emberek szeretnek csinosan, ízlésesen  öltözködni.  Ez jó.
• Nincs borravaló sehol!  Itt-ott látni ugyan kirakott csészét, főleg kávézókban, de alapvetően nem része a kultúrának. Sőt az egyik túrán egy turista a sofőrnek adott 20 dollárt a túra végén, és ő tökre kellemetlenül érezte magát.  Én is inkább megfizetem az árban az extra szolgáltatást, nem igazán szeretem a borravalót.  Szóval itt három hónapig végre harmóniában éltem önmagammal. Kifizettem a vacsorámat, és nem volt miatta lelkifurdalàsom!
• Minden étteremben, fesztiválon, kifőzdében alanyi jogon jár a csapvíz.
• Volt olyan fesztivál, ahol a csapvíz mellé kiraktak egy literes 50 faktoros naptejet is.
• Melbourne-ben a belváros központi részén, egy kb 2.5*4km –es területen ingyenesen villamosozhatsz.  Sydneyben van egy napi limit az OPAL kártyán, ha leutaztál aznap már (asszem) 15 dollárt, többet nem húznak le róla .  A hétvégén a limit alacsonyabb.  Sőt, Vasárnap a kompjegyet csak egyszer húzzák le (2.8 dollár), onnantól kezdve ingyenes.  (Meg is volt a vasarnapi kúlturprogramom : )  )
• TimTam.  Követelem, hogy importálja Magyarország. Itt nemzeti kincs. Mint nálunk a túró rudi. Lehet, hogy veszek egy bőröndöt, hogy csak és kizárólag TimTamet vihessek benne haza. Nem viccelek.
• Összevont tömegközlekedés.  Melbourne-ben a Myki card, Sydneyben az Opal card mindenre jó: Busz, villamos, vonat, komp.  És lemehetsz mínuszba is.
• Soha elegánsabban, megértőbben, emberibben és jogosabban nem büntettek meg, mint Melbourne-ben.  A felszálláskor a kártyám csippant ugyan, de az üzenetet nem olvastam el a masinán.  (Sikertelen csippantás). És épp jött az ellenőr, lehúzta a kártyámat a kütyüjén. És a leolvasón látta, hogy nem húztam le azt a villamosra felszálláskor.  ( szerintem amúgy se lett volna rajta elég pénz). Kedvesen vázolta a helyzetet és a lehetőségeimet.  Helyben kifizethettem a bírságot bankkártyával (!). Vagy fellebbezhettem volna, és ha nincs igazam, akkor háromszor annyit kellett volna fizetnem.  Nem értem rá ilyenekre, jogos volt a büntetés is , így kifizettem a 70 dollárt, és mindenki mosolyogva távozott.  Az ellenőr megadta az elérhetőségét, ha később kérdésem lenne.
• Egyenruha van az iskolákban. Mindenhol.  Mennyivel egyszerűbb, mint kitalálni, hogy mi éppen a divat, és  tízezreket költeni rá.  Bevezetném.  Nem iskolaköpeny, hanem olyan Gilmore Girls-os ruhák .
• A gyönyörű, érintetlen tengerpartok.  Nemzeti parkok mindenhol.
• Végtelenül  türelmesek.  Olyan hosszú sorok alakulnak ki egy karácsonyi kirakat, vagy egy mézeskalács üzem, vagy akár a Mikulás előtt, hogy egy tisztességes európai kisgyerek minimum első blikkre elsírná magát. ( az olaszokrol nem is beszélve).  Itt szó nélkül beállnak a sorba. Sokáig csak kívülről szemléltem, és örültem, hogy nekem nem kell sorba állni semmiért. A villamoson is megvárják, míg mindenki leszállt, csak aztán szállnak fel. Egy villamossofőrt se hallottam még beszólni az utolsó utasnak, aki miatt lecsúszott a járat a zöldhullámról.
  De csak utolért a végzetem.  A Hillsong Church karácsonyi show-jára a Regents színházban került sor. Alig vártam, vettem is jegyet rögtön.  Aznap este 20 perccel a kezdés előtt megérkeztem a bejárathoz. Kedvesen elirányítottak balra, hogy álljak be a sor végére. Persze, no problem… mentem… mentem… mentem, kanyarodtam… mentem.  Mentem… es megalltam. A google maps szerint 230 m-re a színház bejáratától.  És nem én voltam az utolsó!  Elkönyeltem, hogy én biza nem fogok bejutni, noha van jegyem… De persze kishitű voltam… simán bejutottam, és még jó helyre is sikerült ülnöm az erkélyen.. ( Ja, a szinhaz hatalmas hatalmas…)
• Mindent rövidítenek:  AO - Australian Open, MCG - Melbourne Cricette Ground, Cabsav - Cabernet Savignon, SavBlanc-  Savignon Blanc, McDonalds - Maccas, sorolhatnám. Nagyon vicces.

Ami fura és semleges:

• Hasonlóan sportőrültek , mint mi.  Csak itt a foci, az AFL és a krikett a nagy truváj. Karácsony napján konkrétan 80000 embert varnak az MCG-be az ausztrál-pakisztáni krikettmeccsre.  Ha jól értettem, ekkor zajlik egy Sydney-Hobart vitorlásverseny is.
• November elsején nem a Mindenszentek, hanem Melbourne Cup lovas derbi miatt van munkaszüneti nap. 
• Rengeteg a motoros.  Hisz nagyon sok az út  😁 Főleg a városokon kívül. Csapatják is rendesen.
• Nemzeti vagy munkaszüneti napon plusz 10-15%-t számolnak fel az éttermekben. (tök jogos szerintem)
• Ausztrália  az egyetlen ország , ami megeszi a címerállatait, a kengurut és az emut 😊
• Vegemite.  Olyasmi, mint náluk a piros arany, csak ez zöld 😊

Ami nem tetszik:

• Nincs vécékefe a vécében
• Telitalpú női cipők. Otromba. Ezek a csinos ruhájukhoz kifejezetten rondán  állnak.
• Ahogy látom, itt a családi kötelékek kevésbé erősek, azaz inkább másképp.  Itt nem feltétlen tölti mindenki a családjával a karácsonyt,  elmennek bulizni, nyaralni, sportrendezvényre, ilyesmi.   ( de ez inkább talán angolszász dolog, mert az itt élő angolok is hasonló sztorikat mesélnek)
• és nagyjából itt vége is a listának

 Ami hiányzik:

• Sós péksüti reggelire. A pogácsa vagy bármi ilyesmi ismeretlen fogalom.
• Egy jó leves
• ennyi.