Muszáj leírni ma is mik történtek, pedig szinte ki se mozdultam a CBD-ből.
Reggel futás. Irány a Tan. Azaz a 3.86 km-es kör a botanikus kert körül. Én már a Fed Square-en el szoktam kezdeni, és egy tisztességes kör így kb 7-km-t tesz ki.
A Yarra felett átívelő Princess hídon hatalmas piros kockás Merry Christmas felirat. Az evezőházak előtt mintha kisebb lenne az élet, beindult a vakációszezon. Vadkacsa és fekete hattyúcsaládok pihennek a part és a bicikliút közti fövenyen, a kocogók egyáltalán nem zavarják őket. A Tan 1. km-e ( azaz nekem úgy kb 2,5) körül hegymenet, itt mindig sétálnom kell. Meg akartam újra keresni azt az eldugott kis vízeséses sarkot, de nem találtam. Csak egy lesántult kis papagájt, de hát mit csináljak vele…. Ha megálltam, máris jöttek a legyek.. muszáj futni. Így ma 6.28 km lett. Gyors zuhany, majd reggeli a szomszéd kávézóban.
Ma visszanézek a Victoria Market-re, kell még ezt azt vennem szuvenírnek. Személyeset szeretnék, már majdnem elkámpicsorodok, de aztán beleszaladtam A BOLT-ba, és sikerült a mission.
Noha Fitzroy Garden az irodától egy köpésre van, még sosem voltam ott, mert a másik irányban van…. De ma. Sikerült rossz villamosra szállnom, ami kiment az ingyenes zónából, az én kártyámon meg mínusz 20 cent volt. Szóval beparáztam, hogy megint megbüntetnek, de szerencsém volt, nem volt ellenőr, én meg visszasétáltam azt az egy megállót az MCG ( Melbourne Cricket Ground) és a az AO ( az Australian Open) között.
A park gyönyörű! Egy krikettlabda épp felém repült, nem sikerült ugyan elkapnom, de legalább elmondhatom, hogy kriketteztem. Egy aprócska házikó indokolatlanul sok virágot rejtett. Hatalmas fasorok, gyönyörű fű, piknikező családok, barátok, fotózkodó ifjú párok. Virágzó lila jakaranda fák. (Sydneyben ez már lezajlott amikor ott voltam, ennyivel hűvösebb van itt…) Emitt egy kis ház, ahol James Cook lakott. Cuki, meseház.
Vissza a 35-ös villamoshoz, ami egy kört tesz meg az ingyenes zóna körül. Leszállok a Victoria State Library-nál, benézek, mert ez még kimaradt. Szép. Kéne egy kávé, volt itt valahol egy Starbucks. Most egy karamellás jól esne. Áá, itt egy spanyol Churros-os, legyen az. Friss Churros és eszpresszó. A fánk jobb, mint a fancy Movida-ban a múlt héten…. Erőre kaptam.
Közel van a Chinatown, végre beleszaladtam megint abba a plázaszerűségbe, amibe a free walking tour-on is. Sok pici kávézó, Ripcurl és Billabong bolt. Fürdőruhát is kéne venni, de azért nem ennyiért…
Kinézek a Fed Square-re, mi van ott: Nepáli napok. SOK nepáli…nepáli streetfood, de még nem vagyok éhes. Kicsi szusszanás a folyó túloldalán az Art Center előtt. Fél hat. Moziba kéne menni, de a Zsivány egyesen kívül semmi értelmeset nem vetítenek a Melbourne Central plázában. Akkor megnézem otthon végre a Liza, a rókatündért. Úgyis van még egy söröm a Forrest-i sörfőzdéből csütörtökről.
Este 9-re meg még kiszaladok megnézni a Lángjátékot, amibe még az első héten szaladtam bele az Oktoberfest-ról hazafelé jövet.
Nem panaszkodhatok a napomra eddig se, de az elmúlt 1 órában a következők történtek: láttam a lángjátékot. A kaszinóban beleszaladtam egy karácsonyi látványjátékba. ( 3-4 méteres karácsonyfadíszek Mikulást, Hóembert, Kórust, Jászolt rejtettek, karácsonyi zenére kinyíltak. szép na ). Átsétálok a hídon, további 2-3 utcazenész mellett, semmi pénzt nem hoztam magammal... pfff .
A Federation Square-n nepál rockoncertren voltam. (Igen. nepáli. Rock) (útközben egy szezám utcás jelmezes utcai zenész skót dudán karácsonyi zenét játszott, azért ezt külön megjegyzem). a Városházán megálltam és belenéztem az épületre vetített karácsonyi showba. Olyasmi, mint ami otthon a Bazilikára vagy a Zserbó házra is van. Itt is kábé ezren álltak, miközben mosolygós rendőrök és önkéntesek vigyáztak a rendre és hogy azért haladni is lehessen. ( és a vasútállomásra egy öltönyös srác rohant, a két bőröndjét egy gördeszkára erősítette, másik kezében kávé) Hazafelé kanyarodva a bevásárlóutcán az emberek még mindig sorban álltak, hogy a mozgó kirakatokat nézegessék, velük szemben pedig szexi rövidnadrágos tűzoltók álltak rendelkezésre, és be lehetett ülni a tűzoltóautókba. Hát beültem. A liftben hangosan röhögtem már, hogy túl sok az élmény. A mindig mosolygós meleg recepciósnak csak a nepáli rockot tudtam elmesélni, de ennyit mondott: Igen, ez Melbourne :)
A Federation Square-n nepál rockoncertren voltam. (Igen. nepáli. Rock) (útközben egy szezám utcás jelmezes utcai zenész skót dudán karácsonyi zenét játszott, azért ezt külön megjegyzem). a Városházán megálltam és belenéztem az épületre vetített karácsonyi showba. Olyasmi, mint ami otthon a Bazilikára vagy a Zserbó házra is van. Itt is kábé ezren álltak, miközben mosolygós rendőrök és önkéntesek vigyáztak a rendre és hogy azért haladni is lehessen. ( és a vasútállomásra egy öltönyös srác rohant, a két bőröndjét egy gördeszkára erősítette, másik kezében kávé) Hazafelé kanyarodva a bevásárlóutcán az emberek még mindig sorban álltak, hogy a mozgó kirakatokat nézegessék, velük szemben pedig szexi rövidnadrágos tűzoltók álltak rendelkezésre, és be lehetett ülni a tűzoltóautókba. Hát beültem. A liftben hangosan röhögtem már, hogy túl sok az élmény. A mindig mosolygós meleg recepciósnak csak a nepáli rockot tudtam elmesélni, de ennyit mondott: Igen, ez Melbourne :)
És mindezek ellenére nincs igazi karácsonyi hangulatom!! :D Nem bánom mondjuk, mert attól lehet, hogy honvágyam is lenne.
De a karácsonyi hangulathoz nekem a következő kell:
1. Hideg
2. Korai sötétedés
3. Hideg
4. Ádventi koszorú vagy gyertyák
5. Forralt bor
A strandpapucsos ausztrálok zavarják az erőt :)
Bármennyire is próbálkozik a Jóisten, egyelőre még nincs meg a hangulat. Holnap este mondjuk megyek a Hillsong Christmas Carol-jára, meglássuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése